Pszichodiagnosztika
|
Mire jók a pszichológiai tesztek? Mit mérnek valójában? Mire használhatók és a használatuknak milyet etikai feltételei vannak?
A pszichológiában a kezdetek óta meghatározó az a törekvés, hogy valahogy próbáljuk meg mérni a lelkit. Sir Francis Galton - akinek fontos szerepe volt a tudományos pszichológia kialakulásában - mindent mérhetőnek gondolt. Ezért is hívják a "számszerűsítés apostolának". Hosszú és álmosító bizottsági üléseken pl. azzal szórakoztatta magát, hogy megpróbálta mérni a jelenlévők unalmának fokát. A lelki tényezők mérésnek történeti kezdeteiről szóló ehhez hasonló anekdoták óta sokat árnyalódott és finomodott ez a tudományág (a pszichometria), és mára sokféle eszköz segíti a szakemberek munkáját a klinikumtól a munkapszichológián át az iskolaérettség vizsgálatáig számos területen. Tovább>> |
A kezdetek: Wilhelm Wundt (középen) és munkatársai az első pszichológiai laborban
1889, Lipcse
|
Pszichoterápia
Mi az a pszichoterápia? |
Mentalizáció |
|
A pszichoterápia gyógyító célú beszélgetés egy olyan segítővel, aki képzettségéből fakadó tudása és készségei alapján képes segíteni Önnek jobban megérteni és megváltoztatni azokat a dolgokat, amelyek zavarják Önt. Fontos, hogy a pszichoterápiában Önnek aktív szerepe van mind ebben. Nem pusztán befogadója valaminek, amit adnak vagy felírnak Önnek, mint pl. gyógyszer esetében. Tovább>>
|
A mentalizáció kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy emberek vagyunk. Mondhatnánk úgy is, hogy nagy mértékben ez tesz minket emberré. Mentalizáció az, amikor tudatában vagyunk saját és mások mentális állapotainak. Például, amikor érzésekről, szándékokról gondolkodunk. Tovább >>
|
Öngyilkosságmegelőzés
Az öngyilkosságrólAz öngyilkosság, öngyilkos magatartás megközelíthető úgy, mint egy érzelemvezérelt, nem racionális cselekedet. Sok embernek lehetnek olyan nehéz helyzetek az életében, amikor komolyan gondolkodik az öngyilkosságon, mint megoldási módon. Ez az érzés akár természetesnek is mondható. Többen úgy tartják, hogy mindenkinek megvan a joga a szabad választáshoz. Ugyanakkor, pont az öngyilkosságra készülő ember lelkiállapotára jellemző kevéssé a szabad választás képessége.
Tovább >> Gyakori kérdések az öngyilkossággal kapcsolatban"Igaz az, hogy az öngyilkossági kísérlet csak figyelemfelhívás és az illető csak "manipulálja" a környezetét?"
Míg sok öngyilkossággal fenyegetőző valóban figyelmet szeretne kapni, valójában nem lehet különbséget tenni a "komoly" és "komolytalan" ("csak figyelemfelhívó") öngyilkossági fenyegetések között. Ha azt hallja, hogy valaki öngyilkosságot fontolgat - közvetlenül Önnek mondja el vagy csak pletykákat hall valakiről - beszéljen az illetővel! Tovább >> |
Depresszióról és bipoláris betegségrőlA depresszió, mint orvosi értelemben vett betegség nem azonos a mindennapi életben gyakran tapasztalható elkeseredéssel, vagy átmeneti rossz hangulattal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, amikor is meghatározott tüneteknek meghatározott ideig kell fennállni ahhoz, hogy a diagnózist megállapíthassuk. Tovább >>
A bipoláris (más néven mániás-depressziós) betegség a pszichológiai és testi működések olyan központi szabályozási zavara, amely kifejezett (kóros) hullámzásokhoz vezet a hangulati élet, a pszichés és testi energiák, a gondolkodási folyamatok valamint a közösségi alkalmazkodás terén. Tovább >>
Az enyhe és középsúlyos depresszió kezelése
|
Pszichológiatörténet
|
Freud és a természettudományos pszichológia Tervezete
Bérdi Márk Sigmund Freud (1856-1939), a pszichoanalízis megalapítója kutató neurológusként kezdte a pályáját Bécsben, majd az 1880-as években kezdett el egyre többet foglalkozni a lelki betegségek, főként az akkor gyakorinak számító hisztéria okainak kutatásával. A XIX. század második felére egyébként jellemző módon, Freud hitt abban, hogy a lelkinek van és megtalálható a fizikai (biológiai) alapja. Ezt gondolta azokról a lelki folyamatokról is, amelyeket egyre több páciense analízise során megfigyelt, s amely megfigyelésekből aztán a pszichoanalízis elméletének fontos elemei bontakoztak ki. (Teljes cikk) |
Freud és Fliess, 1890 körül
|
|
"Révész Géza - a sors feszültségei levelezése és székfoglalója tükrében"
Pléh Csaba dolgozata a siófoki születésű, Hollandiába emigrált Révész Géza és a hazai pszichológia két meghatározó alakjának baráti-kollegiális levelezése alapján ad betekintést a hazai pszichológia ezen időszakába. "Révész Géza (1878–1955) volt az elsõ a magyar pszichológia történetében, aki a német kísérleti pszichológia szerep-hibridizációját, mellyel már Ranschburg [Pál] is próbálkozott, összekapcsolta annak intézményes kialkításával. Ennek lényege, hogy megjeleníti, becsempészi a kísérleti pszichológia szemléletét a bölcsészkarok világába." - írja Pléh a cikk bevezetőjében. A tanulmány Révész Géza Hermann Imrével és Kornis Gyulával való kapcsolatáról szól, a hazai pszichológia legsötétebb, vérzivataros éveiből (1950-es évek), amikor Magyarországon a lélektan burzsoá tudománynak számított és túlélése néhány iskolaalapítón múlt. Ők - pl. a terápiás gyakorlatban Hermann Imre, az egyetemi életben Révész Géza, Kardos Lajos, majd a 60-as évektől Mérei Ferenc játszottak kulcsfontosságú szerepet abban, hogy a hazai pszichológia átmentődött a 70-es és 80-as évekre. (Teljes cikk) |
Révész Géza
Hermann Imre
(Kép: psychoanalysis.hu)
|
"Meddig lesz még szükség a pszichológiára?"
Pléh Csaba
az MTA rendes tagja, Central European University Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
A tanulmány provokatív címe a pszichológia 150 éves történetének szakmaidentitás-kételyeire vonatkozik. Mi a pszichológia, hol van a helye a tudományok között, mi a feladata, elméleti vagy gyakorlati feladatai vannak, és ezen feladatok közül melyiknek tud (ha egyáltalán) megfelelni? Egy egységes tudást, egyetlen magyarázó pszichológiai elméletet keressünk vagy más tudományokhoz kapcsolódva tartsuk meg tudományunk identitását? A pszichológia története során több ilyen identitásválságot megélt - sőt, az önmegkérdőjelezés folyamatos.
Mikor van esélyünk válaszolni a pszichológiával kapcsolatos gondokra, a pszichológia tudományrendszertani és társadalmi elhelyezésére? Az egyik szimpatikus válasz - nagyon röviden: ha a pszichológia - ellentétben a ma divatos guruszakmákkal, mint a coachok, trénerek, jósok - képes felismerni, hogy a hivatásnak és a kutatásnak együtt kell haladnia. A pszichológia ma már megteheti azt, hogy "csendes nyitottsággal" viszonyul a társtudományokhoz - természet- és humántudományokhoz egyaránt. Pléh Csaba 2011-es előadása a pszichológia tudományának identitásával foglalkozik, a pszichológia életének dolgaival. (Teljes cikk)
Pléh Csaba
az MTA rendes tagja, Central European University Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
A tanulmány provokatív címe a pszichológia 150 éves történetének szakmaidentitás-kételyeire vonatkozik. Mi a pszichológia, hol van a helye a tudományok között, mi a feladata, elméleti vagy gyakorlati feladatai vannak, és ezen feladatok közül melyiknek tud (ha egyáltalán) megfelelni? Egy egységes tudást, egyetlen magyarázó pszichológiai elméletet keressünk vagy más tudományokhoz kapcsolódva tartsuk meg tudományunk identitását? A pszichológia története során több ilyen identitásválságot megélt - sőt, az önmegkérdőjelezés folyamatos.
Mikor van esélyünk válaszolni a pszichológiával kapcsolatos gondokra, a pszichológia tudományrendszertani és társadalmi elhelyezésére? Az egyik szimpatikus válasz - nagyon röviden: ha a pszichológia - ellentétben a ma divatos guruszakmákkal, mint a coachok, trénerek, jósok - képes felismerni, hogy a hivatásnak és a kutatásnak együtt kell haladnia. A pszichológia ma már megteheti azt, hogy "csendes nyitottsággal" viszonyul a társtudományokhoz - természet- és humántudományokhoz egyaránt. Pléh Csaba 2011-es előadása a pszichológia tudományának identitásával foglalkozik, a pszichológia életének dolgaival. (Teljes cikk)
Ki a tudós a pszichológiában?
Pléh Csaba
az MTA rendes tagja, Central European University Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
A pszichológusokat a „ki a tudós” kérdés két tekintetben is sajátosan érinti. Az egyik az ember mentális életének sokféle beágyazottságából, s ezzel a pszichológia szakmaközi helyzetéből fakad. Abból a helyzetből, hogy az ember ún. belső mentális világa és viselkedése egyszerre tartozik a természetvizsgálók hatálya alá, mivel az ember természeti lény, ugyanakkor társas lény volta miatt determinánsaival foglalkozik a társadalomtudomány is, s eközben kulturális szabályok és jelek irányította lény is, melynek irányító rendszereit a logikától a nyelvészeten át az etikáig vagy filmészetig a bölcsész diszciplínák vizsgálják. Ezt a diszciplínák közé ágyazottságot a pszichológusok hol büszkén felvállalták, mint Wilhelm Wundt vagy Jean Piaget, hol beszorítottságnak érezték, s megpróbáltak kitörni belőle, mint a jelképek meghatározó erejének különleges pszichológiai témaként kiemelésével Sigmund Freud vagy a 20. század különböző jeltani pszichológiái Herbert Mead, Karl Bühler, Lev Szemjonovics Vigotszkij.
A másik dilemma a hivatás és a tudóskodás viszonya. A 20. század közepétől – bizony csak akkortól – a legtöbb nyugati országban 90%-os dominanciára tett szert a hivatást gyakorló pszichológusok száma, s az akadémiai világ – beleértve az alkalmazott lélektani kutatást is – visszaszorult legfeljebb 10%-ra. (Teljes cikk a Magyar Tudomány oldalán)
Pléh Csaba
az MTA rendes tagja, Central European University Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest
A pszichológusokat a „ki a tudós” kérdés két tekintetben is sajátosan érinti. Az egyik az ember mentális életének sokféle beágyazottságából, s ezzel a pszichológia szakmaközi helyzetéből fakad. Abból a helyzetből, hogy az ember ún. belső mentális világa és viselkedése egyszerre tartozik a természetvizsgálók hatálya alá, mivel az ember természeti lény, ugyanakkor társas lény volta miatt determinánsaival foglalkozik a társadalomtudomány is, s eközben kulturális szabályok és jelek irányította lény is, melynek irányító rendszereit a logikától a nyelvészeten át az etikáig vagy filmészetig a bölcsész diszciplínák vizsgálják. Ezt a diszciplínák közé ágyazottságot a pszichológusok hol büszkén felvállalták, mint Wilhelm Wundt vagy Jean Piaget, hol beszorítottságnak érezték, s megpróbáltak kitörni belőle, mint a jelképek meghatározó erejének különleges pszichológiai témaként kiemelésével Sigmund Freud vagy a 20. század különböző jeltani pszichológiái Herbert Mead, Karl Bühler, Lev Szemjonovics Vigotszkij.
A másik dilemma a hivatás és a tudóskodás viszonya. A 20. század közepétől – bizony csak akkortól – a legtöbb nyugati országban 90%-os dominanciára tett szert a hivatást gyakorló pszichológusok száma, s az akadémiai világ – beleértve az alkalmazott lélektani kutatást is – visszaszorult legfeljebb 10%-ra. (Teljes cikk a Magyar Tudomány oldalán)
Pléh Csaba: A megismerés vége
|
Pléh Csaba: „Hitem szerint a világnak sosem lesz vége. Így a világ megismerésének sem. A provokatív címadást világunk és a szerző élethelyzete indokolta. Az egy éve tartó járványhelyzet, az ingadozó, de azért többnyire bezártságokat eredményező karanténhelyzetek, az, hogy éppen a karantén közepén lettem 75 éves, elgondolkoztatott azon, hogy van-e még tudományos mondandóm a pálya vége felé közeledve. Nem az esetleg belém fulladó szó fenyegetése, hanem a karanténhelyzetben még csak felerősödő állandó rendrakási kényszerem vezetett oda, hogy az íróasztalfiókban is rendet rakjak, s még egy »végsőnek szánt« gyűjteményes kötettel lépjek az olvasók elé."
Pléh Csaba új könyve megvásárolható itt. |
A pszichoterápia története röviden
Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több mint száz éves története van. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápia mint önálló szakma megszületése, és a mai napig változik, fejlődik, alakul és keresi a helyét. Ahogy Szőnyi Gábor (2015) is megjegyzi, kérdéses, hogy lehet-e a pszichoterápia történetéről beszélni, ugyanis az ezzel foglalkozó szakirodalomban is inkább egy-egy irányzat, iskolaalapító személy történetével, munkásságával találkozunk. Mégis, azt lehet mondani, hogy a pszichoterápia közvetlen előzménye valahol a 19. században található. Megelőlegezve az alábbiakat, a pszichoterápiára igaz tehát az a megállapítás, mint ami egyébként magára a pszichológiára is: rövid múltja van és hosszú története.
Tovább >>
Fejléc kép forrása: kcarmod.files.wordpress.com
